Józsi bácsi és a tarhonya

Józsi bácsi sokat megélt, elképzelt személy. Bármelyik létező Józsi bácsi magára ismerne, az csak a véletlen műve lehet. Tekintettel arra, hogy nagyon szereti a hasát, ha visszaemlékszik a diákkorára, először a menza jut az eszébe. Ahogy ő nevezte, az "egyenkaja". Eszi, nem eszi, nem kap mást. Nagyon nem szerette a menzát. Az ételek egyhangúsága, no meg íztelensége mellett az sem tetszett neki, hogy alig beszélgetnek vele. Csöndben, némán kellett (volna) falatozni, a konyhások is legfeljebb csak akkor kiabáltak vele, ha eltört egy tányért vagy éppen a cseresznyemaggal őket találta el. Teltek-múltak az évek és Józsi bácsit az unokái elvitték egy divatos gyorsétkezőbe. Csodálkozva nézett körül, hiszen csillogott-villogott minden. Ámulva nézte végig a választékot, a felét se értette a zömében angol szavaknak, végül rábökött egy menüre. Pillanatok alatt befalta, az ízeket nem érezte, hiszen nem volt rá idő. Mindenki sietett, kapkodott és rohant. Kérdezett volna, de nem értek rá válaszolni. Miután megevett mindent, szörnyű éhséget érzett. Rendelt egy másik menüt és döbbenten tapasztalta, hogy az ízek nem változtak. Próbált panaszkodni, de nem értek rá foglalkozni vele, hiszen a gyors tempóba ez valahogy nem fért bele. Egy nap, mikor éppen megszokott déli sétájára indult, meglepődve fedezte fel régi, kedvenc kisvendéglőjét. Kissé félve lépett be az ajtón, ám meglepetésére a pincérek felismerték. Leült a megszokott helyére, megkérdezték tőle, hogy érzi magát, mi történt vele az elmúlt hónapokban. Beszélgettek vele! Majd rendelt egy kisfröccsöt és ráérősen olvasgatta az étlapot. Megakadt a szeme a pörköltön és összefutott a szájában a nyál. Kissé elszontyolodott, amikor azt látta, hogy nokedlivel szolgálják fel a kedvenc ételét. Ő tarhonyával imádta. Megkérdezte a pincéreket, mi lenne, ha tarhonyával készítenék el a pörköltet. Józsi bácsi kedvenc kisvendéglőjében ez nem okozott problémát. Hamarosan boldogan lapátolta be a hatalmas adagot. Ajándékba még egy kávére is meghívták. "Jöjjön vissza máskor is!" Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy elképzeljük Józsi bácsi boldogságát. Szerintem a héten is egyszer a kisnyugdíjából, biztosan beül egy pörköltre. Tarhonyával. Mert ő úgy szereti.