Néhány további gondolat az innovációról

Nem dicsekvésként mondom, néha hasznát veszem a latin középfokú nyelvvizsgámnak. Ez nem azt jelenti, hogy nap, mint nap ősi latin idézetekkel szórakoztatom magamat. Amikor az alkalom úgy hozza (ez legtöbbször tanulmányírást vagy kurzusokra készülést jelent), néhány latin szó, kifejezés eszébe jut az emberfiának. Így volt ez legutóbb az innováció vonatkozásában is: in-novare (megújulásban). Az ősi latin eredet egyben azt is jelenti, hogy az emberiség története szorosan összefügg az innovációval. Már az őskorból és az ókorból is példák sokaságát lehet bizonyítékként hozni a barlangrajzoktól, a víziemelőn keresztül a görög vázákig. Már ebben az időszakban is voltak innovációs központok (Athén, Kína), ez szerencsére a későbbiekben sem változott (Firenze, Hunyadi Mátyás udvara). A humanizmus és a reneszánsz, a földrajzi felfedezések, az ipari forradalmak (napjainkban éppen a negyediket éljük meg) azt is jelzik, hogy az emberiség történetében egy-egy jelentős korszak is összefüggésbe hozható a megújulással. Nincs ez másképp a korszakalkotó találmányokkal sem. Ezek a példák az innováció eredményeit és folyamatát helyezik az előtérbe, amiről kétségkívül a közgazdaságtani elemzésekben olvashatunk bővebben. Miközben az innováció fogalmának tudományos igényű elemzésére már 1911-ben (!) sor került, a neveléstudomány (nem meglepő módon) kissé lassan reagált. Nyilvánvaló, hogy a pedagógiai innováció eredményeként számos program, tanterv, tankönyv, taneszköz (a sor szerencsére még folytatható) születetett az utóbbi évtizedekben. Ráadásul az innováció fejlesztési folyamata is modellezhető. A személyes, enberi és a szervezeti tényezők azonban az utóbbi években kerültek az előtérbe. Már a korabeli műhelyek is egy-egy mester köré szerveződtek, ám ezek adott kulturális, az innovációt támogató környezetben teljesedtek ki. Nota bene, az innovációs kultúra messze túlmutat egy-egy barlangrajzon, víziemelőn vagy akár vázán. Rossz hírem van: az oktatási törvények, tantervek, tankönyvek megújítása sem gyakorol olyan mértékű hatást az innovációs kultúrára, mint azt sokan képzelik. A pedagógiai innováció alulról építkezik. Jelzik ezt azok a szakkörök, projektek, kirándulások, táborok (szerencsére ez a sor is folytatható), amelyek eredője a megújulás. Szerencsés esetben az innovációt támogató környezet erősítheti. Szerencsés esetben.