2013. december 3., kedd

A gondolkodás helyszínei

Meglátásom szerint napjainkban ( a közeljövőben ez fokozottabban így lesz) két megfizethetetlen dolog van az életünkben: az ivóvíz és az idő. Maradjunk ez utóbbinál! Tekintettel arra, hogy újabb naptárreformról nem szólnak a hírek, így a 24 óra (1440 perc, 86 400 másodperc) mindenki számára komoly kihívás. A születéskor várható átlagos élettartam az országos átlagot tekintve a férfiak esetében 71 év (KSH, 2012), ez számomra (jó esetben) a szökőéveket nem számolva 852 hónapot, 3408 hetet, 25 915 napot, 1 554 900 percet és 93 294 000 másodpercet jelent. Ebből a "keretből" sajnos már jópár év, nap, perc stb. eltelt. Ám nem az élet gyors elmúlásról szeretnék írni (nem vagyok filozófus), mégcsak nem is az idő menedzseléséről (time menedzsment szakértő sem vagyok), hanem a gondolkodás helyszíneiről. Hatalmas tévképzet lenne erre nemes egyszerűséggel azt állítani, hogy erre találták ki az iskolát. Miközben a tantervek tele vanak a logikus, a kritikus, a problémamegoldó, a kreatív és még nem tudom, hányféle gondolkodás fejlesztésével, a gyakorlat meglátásom szerint ehhez képest más képet mutat. Rutinszerű példamegoldások, a költő gondolkodásmódját mintaként tekintő verselemzések. A példák szerintem vég nélkül sorolhatók. Az iskola sajnálatos módon nem a gondolkodás helyszíne. Néhány érdekes válasz és még érdekesebb kutatási eredmény szülletett atekintetben, hogy hol is gondolkodunk igazán. Az első négy helyre, különös tekintettel a gondolkodás és kreativitás összefüggéseire a kocsma (nesze neked várható élettartam), a fürdőszoba, a busz és az ágy került. A "fehér asztalnál" nagy döntések születhetnek meg. Nem elhanyagolható tényező, hogy a kocsmában egy egész világot meg lehet váltani. Kisebb léptékben össze lehet állítani egy ütőképes labdarúgó válogatottat, amelyik végre kijut a következő világversenyre. A söralátétekre és szalvétákra rengeteg jó ötletet fel lehet jegyeznmi, az ágy meletti lefekvés előtti olvasásról és a jegyzetekről nem is beszélve. A buszozás (tágabb értelemben az utazás) kitűnő alkalom, hogy végiggondoljunk nagyon sok dolgot az életünkben. A közeljövő problémáinak a jelentős részét is képesek vagyunk megoldani, különösen akkor, ha például sokat késik a vonat vagy a repülő. Zuhanyozás vagy borotválkozás közben is számos gondolat jut az eszünkbe. A példák nagy részét és magát a gondolkodás helyszíne témát egy kitűnő, valóban elgondolkodtató könyvből merítettem. Fredrick Harén: Gondolat.ébresztő! HVG Könyvek, Budapest, 2010. Személyes példával élve, életem egy részében remek gondolataim támadtak futás közben. Az iskola miért nem a gondolkodás helyszíne? Engedelmükkel nem számolom ki, hogy egy tanuló átlagosan hány évet, hónapot, hetet, napot, percet és másodpercet tölt el az iskolában. Gondolkodás nélkül? (tisztelet a kivételnek)

3 megjegyzés:

  1. Hát igen, tisztelt Tanár Úr! Az iskola valóban nem a gondolkodás helyszíne. Kb. 5 éve nem találkoztunk már, én 3 évvel ezelőtt elkezdtem tanítani egy kis Békés megyei iskolában. Itt tanultam meg azt a tételt (hála "kedves" igazgatónőm közbenjárásának), hogy a gyermek nem gondolkodik. Nem lehet neki olyan kérdést feltenni, hogy "Mit gondolsz erről/arról?". Sőt tovább menve egy csoportban sem lehetnek egyéni gondolatok. Amikor egy iskola vezetője ilyeneket állít, miközben sorra jelenti ki különböző nyilvános fórumokon, hogy márpedig az iskolája haladó szellemű, gondolkodásra nevelő intézmény, akkor bennem megkérdőjeleződik ennek az iskolának a hitelessége. El is köszöntünk egymástól az év végén és én azóta csak magán úton tanítok, főleg olyan embereket, akik tudnak és mernek gondolkodni. Másrészről egyet kell értenem az idézett könyv szerzőjével, én is ezeket a helyszíneket jelölném meg a "nagy" gondolatok helyéül, de azt is hozzáteszem, hogy ha ezen "nagy" gondolatokból csupán a töredéke megvalósulna, más lenne a világ... :)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Zoltán!

    Ezúton is köszönöm, hogy megosztotta a gondolatait! Ez legalább olyan fontos, mint a gondolkodás. :-)

    Munkájához, életéhez további sok sikert kívánok!

    Üdvözlettel,
    Vilmos

    VálaszTörlés
  3. Kedves Zoltán!

    Ezúton is köszönöm, hogy megosztotta a gondolatait! Ez legalább olyan fontos, mint a gondolkodás. :-)

    Munkájához, életéhez további sok sikert kívánok!

    Üdvözlettel,
    Vilmos

    VálaszTörlés